Adott egy jelenség. Keresztények között...
Nekem is, Neked is át kell gondolnunk, hogy mit tartunk erről!
Amolyan önvizsgálatra hívlak meg...én is ezt teszem.
Keresztény vagyok, tehát magamra nézve kötelezőnek tartom a keresztény normák betartását. Hogy mik ezek a normák? Szerintem mindketten tisztában vagyunk vele...
- Tehát bizonyos dolgokra úgy tekintek, mint falakra, melyeket nem török át, nem kerülök meg.
- Aztán vannak bizonyos más dolgok, melyek nekem kényelmetlenek, tehát az a fal nem fal, nincs is ott, ergo nem kell áttörnöm, sőt megkerülnöm sem kell.
A kérdés az, hogy jó-e nekem az, ha az Isten által felállított szabályokat, falakat nem meglévőnek tekintem.
Ezt nevezik talán önámításnak?
Mikor veszem észre végre, hogy az a fal azért van ott, mert az Alkotója engem szeretne - szeretete által - megvédeni a fal túloldalán settenkedőtől?
Te döntöd el, hogy mit tekintesz falnak és "nemfalnak". Mert szabad lehetsz a döntésedben. De a döntésed következményeit is vállalnod kell. Abban már nincs szabadságod. Az a Tiéd...vagy éppen az enyém...
---a fotó a http://www.sxc.hu ingyenes gyűjteményből származik---
1 megjegyzés:
Fal és nemfal. Így még nem hallottam. Nagyon találó kép. De nemfal végül is nem is létezik, ugye? Azt úgy hívják, hogy törvényszegés, engedetlenség, bűn.
Köszönöm, hogy megírtad ezt a posztot.
Megjegyzés küldése