Ma reggel a szegedi egyik helyi rádióban vegyes érzelmekkel emlegették a VV című valóságshow 5., most induló adás-sorozatát.
Érdekes módon a műsorvezetők is felemlegették, hogy vajon szükség van-e egyáltalán ezekre a "közerkölcs" felfogásával ellentétben álló műsorokra, aztán azt is elmondták, hogy az előző VV "döntőjét" mintegy 2,5 millió ember nézte a TV-ben, minden negyedik ember hazánkban.
Érdekes módon a műsorvezetők is felemlegették, hogy vajon szükség van-e egyáltalán ezekre a "közerkölcs" felfogásával ellentétben álló műsorokra, aztán azt is elmondták, hogy az előző VV "döntőjét" mintegy 2,5 millió ember nézte a TV-ben, minden negyedik ember hazánkban.
Azért ez elgondolkoztató...hogyan nevezhetjük a közerkölcsöt közerkölcsnek, ha 2,5 millió ember abban leli örömét, hogy mások való életét megtekintve, sőt annak igen intim szféráiban - fogyasztó nézőnek nevezett státuszban - esténként sör és szalámis kenyér társaságában - csámcsogva "szórakozik". A csámcsogást szándékosan kétértelműen tessék olvasni...
Nehéz közerkölcsről beszélgetni, amikor a "vallásosság" szigorúan magánüggyé kezd válni Magyarországon. Amikor minden más "valláspótlék" szabad préda és elfogadott, de a hit, az Istenben való hit tabu, s ha társaságban előkerül a téma, akkor azonnal mindenki udvariasan, de egyet hátralép...
Szerintem a világ valósága ma az, hogy mindennél jobban szükségünk van Isten segítségére. Azoknak is, akik hisznek Benne, de azoknak is, akik tagadják Őt.
János 3:16...
1 megjegyzés:
Teljes mértékben egyetértek, csámcsogás stimm, sőt, kicsit még durvább a véleményem a VV-ről és a közerkölcsről, de lehet, hogy ezt nem tűrné a billentyűzet...
Megjegyzés küldése