2011. április 27., szerda

Van, ami elmúlik, van, ami nem...

A sonka szépen lassan elfogy...a maradékja talán egy sonkás tésztában végzi elrejtve...
A tojások száma is leapadt...a nyulak is visszatérnek eddig megszokott ketreceikbe...
Az illatfelhő a lányok hajából már a lefolyóban, messze jár...
A versek szavai is pihennek jövő ilyen korig...

De Jézus feltámadása, s ennek Örömhíre és kegyelme kitart.
Nem csak jövő Húsvétig, hanem örökké.
Nem romlik el, nem fogy el, nem illan el...
Micsoda ajándék ez!!

Nincsenek megjegyzések: