2008. február 5., kedd

Kialszik a tűz...?!

Amikor ott ülsz a szobádban, és a kandallóban ropog a tűz...átjár a melegsége. Ahogy halad az idő, a hideg langyossá, később meleggé, majdan forróvá válik - szinte elviselhetetlen, de jó, sokkal jobb, mint a hideg. Aztán újra jön a "csak" meleg, majd lassan langyossá hűl, és végül bekövetkezik a nem várt hideg.


Mit teszek azért, hogy a meleg, vagy a perzselő forróság megmaradjon? Igen, jól gondolod, rakok rá még egy-két fahasábot. Oda kell rá figyeljek - időben tegyem a dolgomat, mert ha későn rakom azt a fát, már nem gyullad meg, esetleg nagy kínlódások árán.


Kapcsolatok. A Kedvessel. A Baráttal. A Szülővel. Istennel. Kapcsolat = ülsz a szobában és élvezed a meleget. (Ctrl-C és Ctrl-V) Ahogy halad az idő, a hideg langyossá, később meleggé, majdan forróvá válik - szinte elviselhetetlen, de jó, sokkal jobb, mint a hideg. Aztán újra jön a "csak" meleg, majd lassan langyossá hűl, és végül bekövetkezik a nem várt hideg.

Mit teszek azért, hogy a kapcsolatom a Kedvessel; a Baráttal; a Szülővel; Istennel megmaradjon abban az állapotban , mely melegít, nem pedig dermeszt???

Hol vannak a fahasábok? Hova szaladjak értük?
Oda vannak készítve, vagy még a közelemben sincsenek?
Miért várom néha azt, hogy valaki más, a Kedves; a Barát; a Szülő; Isten tegyen a tűzre???

Miért várok? Mire várok? Pedig tudom, hogy ha időben a kezemben az a fahasáb, akkor megmarad a melegség.


Nincsenek megjegyzések: