"Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, ujjongjunk szabadító Istenünknek.
Járuljunk eléje magasztalással, vigadjunk előtte zsoltárokkal. Mert
nagy Isten az Úr, hatalmas király ő minden istenen. Kezében vannak a
föld mélységei, s övé a hegyek csúcsa. Övé a tenger, ő alkotta meg, s
az ő keze formálta a szárazföldet. Jöjjetek, imádjuk, hajoljunk meg,
boruljunk térdre az Úr, a mi alkotónk előtt! Mert ő az Úr, a mi
Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népe, s kezének juhai vagyunk."
Olyan erős reményt és hitet ad ez a zsoltár részlet, hogy amikor kilépek az utcára és elindulok az utamra, boldogan és vidáman tudok a világra tekinteni. Ha bárány lennék és ilyen pásztorom lenne...ilyen legelővel...Hmm...
Apropó legelő: ha körülnézek a világban, hát, hogy finoman fogalmazzak, nem a friss, ropogtatni való füves mezőket találom. Korók, bogáncsok, elszáradt és korhadt fák, por, hamu, kosz és mocsok.
Mégis itt van nekünk a Reménység...a Jó Pásztor...közeledünk Húsvét felé és ott találjuk a Zsoltárban az Atyáról: "Kezében vannak a föld mélységei, s övé a hegyek csúcsa. Övé a tenger, ő alkotta meg, s az ő keze formálta a szárazföldet." Ez az Atya annyira szeret minket...hogy még a saját Fiát is odaadta értünk. Ez felfoghatatlan...
Ps: Elindult ezen az egyszerű napon a 365 nap projekt. Innentől kezdve jövő év március 11-ig megpróbálok minden nap írni az Úrról, Jézusról, a hitről! Lesz, hogy egy biblia részletet hívok segítségül, lesz, hogy jön egy saját gondolat, de hiszem azt, hogy ebben az Úr is segíteni fog nekem. Fenn a jobb felső sarokban egy visszaszámláló. 2011. március 11-ig ketyeg...Velem tartasz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése