Egyik előző cikkemhez érkezett ma egy "ügyes" hozzászólás.
Vettem a fáradtságot és reagáltam a hozzászólásra egy hozzászólásban, mert rettenetesen zavar, amikor valaki Névtelenül osztja az észt, ráadásul örök és megunhatatlan témaként kiosztja a katolikusokat a "szobrok/képek/törvények/ilyen-olyan előírások" miatt.
Én keresztény vagyok. Ez egy halmaz. E halmazon belül római katolikus hitű. Ez egy következő halmaz, a nagyobbikon belül.
Van, aki beletartozik ebbe a halmazba, van, aki nem. Van, aki beletartozott, de már nem tagja. Ő tudja, az ő döntése. De ha egyszer kilép valaki egy halmazból, akkor nem illő rugdosni az elhagyott halmaz falait. Mert az már nem az ő halmaza. De mivel körülöttünk van egy nagyobb halmaz - a kereszténység - ezért Mindenkinek vannak kötelezettségei. Ha már a nagyobb halmazhoz tartozónak tartja magát. Mik ezek a kötelezettségek? Mindenkinek magának kell ezeket felismernie.
Karácsony ünnepe Jézus születésének az ünnepe. Jézus nem rugdosta a halmaza falait. Nem is lépett ki a halmazából. Benne maradt és a szavaival és a tetteivel próbálta azt megújítani. Van / volt, aki hitt / hisz benne, van / volt, aki nem. Szerette az Embereket, de nem szerette a bűnt. Ennek megfelelően Megváltóvá lett és Szabadítóvá. Őbenne hisz minden normális, józan, keresztény ember. A nagy halmaz. Ennek a halmaznak Jézus egy parancsot tett nyilvánvalóvá: Szeressétek egymást. Karácsony előtt, Karácsonykor és utána is.
Aki pedig halmazokat kíván rugdosni, megteheti ezt, de vegye figyelembe, hogy abban a halmazban teszi ezt, melynek minden keresztény tagja. Ez a nagy halmaz Jézus védelme és oltalma alatt áll. A rugdosóknak pedig Neki kell majd magyarázatot adniuk...
Áldott és békés Karácsonyt kívánok Minden kedves Olvasómnak!
Noé Zoltán
1 megjegyzés:
A Biblia szerint keresztény az a személy, aki Jézus elfogadta Urának, és újjászületett. Az ebbe a halmazba tartozókat az köti össze, hogy ugyanaz az Uruk, Jézus Krisztus és így mindannyian Istennek akarnak engedelmeskedni és az Igéhez szabják az életüket. Legalábbis erre igyekeznek.
Én nem hiszek abban, hogy felekezeti halmazokra kellene osztani az embereket, mert ez mesterséges kategória. A mennyben nem lesznek felekezetek: vagy IGAZI hívő valaki, vagy nem! Nem hoz össze, csak szétválaszt, ha a felekezeti hovatartozást erősítjük egymásban meg magunkban. Nem ez a lényeg.
Az viszont fontos, hogy a nagy halmazba tartozók közös nevezőn maradjanak fontos dolgokban. Persze ezt sokan sokféleképpen értelmezik, mármint a közös nevezőt. Én azt tartom fontosnak, hogy az életemben és a gyülekezetemben lévő dolgokat Isten Igéjének a mérlegén mérjem le. Isten Igéje az alap. Nem kell mindent elfogadni, csak mert így szoktuk meg: ha valami igeileg nem áll meg, akkor el kell vetni.
Szerintem keresztények között nem lehet felekezeti szokásokra hivatkozni, csak egyedül Isten Igéjére. Ha egy tett, dolog vagy szokás megáll a mérlegen, akkor megáll. Ha nem, akkor nem.
És persze ez vonatkozik egy kommentelő stílusára is. Lehet szeretetben felvállalni a saját véleményt keresztényként. Az anonimkodás és a mostaztánjólmegmondom nem vall túl jellemes emberre, ha igei mércével mérjük a jellemességet. Ha Krisztusban nyíltan áll valaki, akkor így kell felvállalni a véleményét is. Ha valakinek nem tetszik valami, akkor lehet személyes üzenetben, igével alátámasztva elmondani a szeretetteljes figyelmeztetést, intést. Máshogyan úgy sem fog megfelelő hatást elérni a másik embernél. Feltéve, hogy nem puffogni akar az illető, és bántani, hanem szeretettel helyreigazítani. Ha mást, akar, akkor elképzelhető, hogy ő is intésre szorul.:)
Keresztények! Jézus legyen a lényeg és az Isten Igéje! Az ördög két neve 'szétdobáló' és 'a testvérek vádlója'. Sehova sem vezet a vádlás, sem a felekezetiség kihangsúlyozása (a szétdobálás). A szeretetben van egység, és szeretet csak Krisztusban van. Minél inkább mi is Krisztusban vagyunk, minél inkább a bűneinket elhagyva Neki akarunk élni, annál inkább egységben leszünk a többi testvérünkkel.
Áldott Ünnepet Mindenkinek.
Megjegyzés küldése